Olvasnivalók
Saját publikációk
Animal assisted therapy for middle-aged schizophrenic patients living in social institution. A pilot study. (Zoltán Kovács, Renáta Kis, Sándor Rózsa, Linda Rózsa)
Objectives: To determine whether animal-assisted therapy is effective in the rehabilitation of middle-aged schizophrenic patients living in a social institution.
Design: A before and after study with nine-month treatment period.
Setting: Social institute for psychiatric patients.
Subjects: Seven schizophrenic patients living in the social institute.
Interventions: Weekly sessions of animal-assisted therapy for a nine-months period, each therapeutic session lasting for 50 minutes.
Measures used: The Independent Living Skills Survey assisted by an independent rater.
Results: After the completion of the therapy significant improvement in the domestic and health activities occured.
Conclusions: Animal assisted therapy seems to be helpful in the rehabilitation of schizophrenic patients living in a social institution.
A cikk a Clinical Rehabilitation 18./5. számában jelent meg, 2004 augusztusában.
Állatasszisztált terápia bevezetése pszichiátriai betegek otthonában ápolt szkizofrén betegek rehabilitációjában. (Kovács Zoltán, Kis Renáta, Rózsa Sándor, Rózsa Linda)
Bevezetés: az eddigi vizsgálatok alapján a társállatok gyógyító szerepe számos szomatikus és pszichés betegségben bizonyított, de intézményben lakó középkorú szkizofrén betegek terápiájában történő alkalmazásáról tudomásunk szerint még nem született közlemény.
Célkitűzés: annak felmérése, hogy szociális intézetben élő krónikus szkizofrén betegek adaptív viselkedésének és szociális készségeinek erősítése mennyire hatékony az állatasszisztált terápia.
Módszer és betegek: hét intézetben élő szkizofrén beteg (négy nő és három férfi) kilenc hónapon keresztül vett részt a csoportunk által szervezett állatasszisztált terápiában. Állapotuk változását a terápia indulása előtt és annak befejezte után az intézetben dolgozó nővérek által felvett Önálló Életviteli Skála pontértékeinek változása alapján hasonlítottuk össze.
Eredmények: az Önálló Életviteli Skála összes altételében pozitív irányú változás történt, ezen belül az otthoni és az egészséggel kapcsolatos tevékenységek területén szignifikáns különbség volt.
Megbeszélés: az állatasszisztált terápiák bevezetése a szociális intézetben élő szkizofrén betegek rehabilitációjában ígéretesnek tűnik. A módszer hatékonyságának megítéléséhez további randomizált és kontrollált vizsgálatok szükségesek.
A cikk, az előző magyar verziójaként, a Psychiatria Hungarica 2004 november-decemberi számában jelent meg.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Állat-asszisztált foglalkozás egy idősek otthonában. Egy év tapasztalatai (Kovács Zoltán, Kis Renáta, Dezsényi Bea)
Az időskori kórképek gyakoriságának emelkedésével ezek gyógyítása és rehabilitációja is egyre fontosabbá válik, ugyanakkor a szociális izoláció és a motiváció csökkenés az eredményes kezelés gátja lehet. Az irodalom alapján a társállatok jelenléte és a társállatok segítségével zajló foglalkozások idősek esetében hatékony lehet, főként az elégtelen szociális kapcsolatokkal és a csökkent késztetéssel jellemezhető esetekben. Cikkünkben egy olyan állatasszisztált látogatói programot mutatunk be, mely, ismereteink szerint Magyarországon egyedülálló módon, idősek otthonában egy éven át, heti rendszerességgel zajlott. Strukturált kérdőív alapján a lakók saját szubjektív értékelése alapján történt az elégedettség és az eredményesség felmérése. Ezek alapján kimondható, hogy a foglalkozás a lakók általános megelégedésére szolgált, hangulatukat, illetve az interperszonális kapcsolatrendszerüket javította mind a foglalkozások során, mind a foglalkozások közötti időszakban. A program azok számára volt leghatékonyabb, illetve azok értékelték azt legpozitívabban, akik korábban rendszeresen foglalkoztak valamiféle társállattal. Az itt bemutatott munkát egy hosszabb időszakra tervezett program előzetes vizsgálatának szántuk, ennek eredményeire, illetve a nemzetközi szakirodalomra alapozva további, a hatékonyságot vizsgáló randomizált és kontrollált vizsgálatokat tervezünk, illetve tervezzük az állatasszisztált foglalkozások költséghatékonysági vizsgálatát is.
A cikk 2003 decemberében jelent meg, a Rehabilitáció 13./3-4. számában.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
An exploratory study of the effect of animal-assisted therapy on nonverbal communication in three schizophrenic patients (Zoltán Kovács, Judit Bulucz, Renáta Kis, Lajos Simon)
Animal-assisted therapy has been used in the treatment and rehabilitation of several physical and mental disorders, but its effectiveness for chronic schizophrenic patients has been evaluated in only a few studies. Our purpose was to introduce animal-assisted group therapy in the rehabilitation of severely disabled chronic schizophrenic patients, in order to enhance their communication skills. Five patients diagnosed with schizophrenia (three females, two males, ages ranging from 32 to 71 years), four human members (one therapist, one co-therapist, and the owners of the dogs) and two therapy dogs (a five-year-old, female Boxer and a two-year-old, female Bichon Frise) participated in the therapy on a weekly basis, for a six-month period. The therapy was oriented toward improving non-specific (i.e., general well-being) and specific (i.e., communication patterns) areas of the patients’daily activities. The outcome measure was the change in the patients’nonverbal communication, as measured by an analysis of standardized, video-recorded scenarios registered at the beginning of the therapy, and six month’s later,at the end of it. Because two patients completed less than half of the sessions, we analyzed the data of only three patients. Positive changes occurred in some post-treatment nonverbal parameters compared with pre-treatment parameters. All three patients improved in the usageof space during communication, while partial improvement in other domains of nonverbal communication (anatomy of movements, dynamics of gestures, regulator gestures) was also observed. Animal-assisted therapy can improve certain aspects of nonverbal communication in schizophrenic patients. The results of our exploratory study show a need for further investigation, using controlled studies with a larger number of patients.
A cikk 2006 októberében jelent meg, az Anthrozoös 19(4) számában.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Kisállat-terápia a felnőttek foglalkoztatásában (Herczeg Dóra)
A cikk három fejezetre tagolódik. A bevezető részből áttekintést kapunk az állatasszisztált programokról, illetve a Tetra Csoport működéséről, összetételéről. Ezt követi az első esetismertetés, melynek keretében egy súlyos balesetet szenvedett fiatal lány történetét ismerhetjük meg, aki agy- és koponyasérült felnőttek rehabilitációs programjának keretében vett részt állatasszisztált terápiában. A második esetismertetés egy szkizofrén nőbeteg kommunikációjának, önellátásának és szociális készségeinek javulásáról számol be, ezek elindítója szintén az állatokkal való foglalkozás volt.
A cikk 2007 nyarán jelent meg, a Felnőttképzés 2007/3. számában.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Egyéb irodalom
Vivienne Klimke: Gyógyító állatok
(Gladiátor Kiadó)
A Gyógyító állatok az első magyar nyelven megjelent könyv, mely mindazokat a jótékony hatásokat mutatja be, melyek a saját- vagy terápiás állatokkal való együttlét során érik az embert. Az állatok megnyugtatnak, segítenek legyőzni a stresszt, felvidítanak, megkönnyítik a másokkal való kapcsolatteremtést, elterelik a figyelmünket a kellemetlenségekről vagy a fájdalomról, oldják a magányt. Társaink, támaszaink, életünk részét jelentik. A világ számos országában vonják be a különféle gyógyító, megelőző és fejlesztő programokba az állatokat. A könyv példákon keresztül mutatja be, hogy Németországban milyen széles klinikai hálózata van az állatasszisztált terápiáknak. Megismerkedhetünk kutyákkal, macskákkal, tengerimalacokkal, lovakkal, lámákkal, és olyan emberekkel, akiknek sokat jelentenek ezek az állatok: gyerekekkel, felnőttekkel, idősekkel, fiatalokkal, betegekkel, egészségesekkel. Olvashatunk egy-egy rövid ismertetőt a Magyarországon állatok bevonásával folytatott terápiás tevékenységekkel foglalkozó csoportokról is.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Kőrössy Ágnes - Papp Bojána: Kedvenceink
(Sirály Kiadó)
Kőrössy Ágnes és Papp Bojána híres gazdikkal beszélget állataikról, felelősségről, meghitt, vicces, örömteli, fájdalmas és megható pillanatokról, mindarról, amit az állatok jelenthetnek, adhatnak nekünk. Különböző emberek és kedvenceik kapcsolatáról olvashatunk, e viszony sokszínűségéről, az alá-, fölé- és mellérendeltség állapotairól, arról, hogy hányféle állathoz ragaszkodhatunk, hogy ők milyen módon kerülhetnek az életünkbe. És az állatokat gyönyörű fotókon csodálhatjuk meg…
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Reményik László: Ezermester kutyák
Megismerkedhetünk a különböző kutyafajtákkal, a tenyésztés alapelveivel, de legfőképpen azokkal a területekkel, ahol a kutyák nélkülözhetetlen társaink; a mentőkutyákkal, a segítő- és terápiás kutyákkal, a fegyveres testületeknél dolgozó kutyákkal, a különféle kutyás sportokkal, de azokkal is, akik a kutyákért tesznek: állatorvosokkal, menhelyekkel… Mindezt az adott területen kutyákkal dolgozó szakemberek tollából.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
A. Wegmann: Társunk, a kutya
A könyvből sok hasznos ötletet kapunk a szabadidő közös és tartalmas eltöltéséhez kutyánkkal: kirándulás, kocogás, biciklizés, lovaglás, vízi sportok, agility, flyball, szánhúzás, ügyességi- és cirkuszi mutatványok, dobó- és keresőjátékok, stb. Az egyes feladatoknál jelölik azok nehézségi fokát (külön a kutya és külön gazdája számára), a gyakorláshoz szükséges idő hosszát, azt, hogy szükség van-e segítőre vagy kiképzőre, illetve, milyen fajták számára javasolt az adott feladat.